was successfully added to your cart.

Az adatokat tudássá kell alakítani az agráriumban is

By 2016-12-16Egyéb
linear-ontozorendszer-okosan-jav
A keletkező adatokat össze kell gyűjteni, és tudássá, hasznosíthatóvá kell tenni a mezőgazdaságban is – hívták fel a figyelmet a szakemberek a közelmúltban megtartott Mi terem a neten? konferencián.

A tanácskozás részeként a mezőgazdaság digitalizációjának témakörét körbejáró kerekasztal-beszélgetésen Bolyki Bence, a konferenciát szervező Agroinform.hu szakportál vezetője felidézte, hogy a mezőgazdasági információs portál 11 évvel ezelőtti létrehozásakor úgy tekintettek rá, mint befektetésre a jövőbe, melynek eredménye hosszú távon jelentkezik.

A kukorica-termésversenyt rendező Magyar Kukorica Klub (MKK) elnöke, dr. Szieberth Dénes szerint a mezőgazdaság digitalizációja hosszú folyamat, melynek csupán még az elején járnak. Emlékeztetett arra, hogy a termésverseny esetében is fontos szempont volt az adatok gyűjtése, és

az a cél, hogy az adat termelőerővé váljon.

A verseny során keletkezett adatokat az MKK minden évben feldolgozza, s ennek eredményeként már kezdenek megbízhatóak és hitelesek lenni. „Bár ez még kis adatbázis – mutatott rá az elnök -, de ha megtanulja a szakma, hogy a többi termelési adatot is hasonló fegyelmezettséggel gyűjtse be, akkor abból valamikor a precíziós gazdálkodáshoz felhasználható információ lesz.”

Mi terem a neten?

A precíziós gazdálkodás nem a jövő, hanem a jelen – fotó: Agroinform.hu

Kőszegi Tamás, a T-Systems Magyarország Zrt. szenior üzletfejlesztési menedzsere emlékeztetett arra, hogy az informatika és a technológia jelentős módon szabja át az egész gazdasági ökoszisztémát, és olyan cégek bukkannak fel vezető szereplőként, akik korábban nem is voltak jelen az adott szektorban. Elmondta: már tapasztalható, hogy

hatalmas mennyiségű adat keletkezik a mezőgazdaságban, ezeket pedig be kell gyűjteni, továbbítani és feldolgozni kell.

Kőszegi Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy míg régen egy kockás füzetben elfért mindazon adat, amit egy gazda feldolgozott táblaszinten, addig ma már négyzetméter ez a szint, és adatok ezrei keletkeznek, amivel valamit kezdeni kell.

Hozzátette, még nem tudni pontosan, hogy kinek mi lesz a feladata, mi lesz fontos ezekből a gazdák, az egyes szakigazgatási szervek számára, ez majd menet közben fog kialakulni. A szakember úgy fogalmazott, hogy az infokommunikációs cégek látják szerepüket ebben a folyamatban, és keresik az együttműködés formáit a különböző szereplőkkel.

Hollósi Dávid, az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának vezetője azt hangsúlyozta, hogy csak azok a gazdák fogják tudni, hogy hova akarnak eljutni, akik mérik a tevékenységüket, és tisztában vannak azzal, hogy hol tartanak. Kiemelte azt is, hogy a bank számára fontos, hogy lássa a tudatos gazdálkodás jeleit, és a gyakorlatban is jelentősége van annak, ha a bank egy transzparens, régóta vezetett kimutatást lát. A bank a tudatosságot előtérbe helyezi – emelte ki, hozzátéve, hogy a tőkében, a tőkehelyzetben ez még nem látszik, a jövedelmezőségben azonban egyre inkább. Megjegyezte azt is, hogy

látják a precíziós gazdálkodás jeleit Magyarországon, és érzékelik, hogy ügyfelek is fontosnak tartják.

A precíziós gazdálkodásban érdekelt Axiál Kft. marketingigazgatója, Umenhoffer Péter a gépkereskedelem oldaláról közelítve úgy vélte, hogy hiába áll rendelkezésre a technológia, azt kezelni is tudni kell, és ezt kívánja segíteni az Axiál, amely két termet is létrehozott a gödöllői Szent István Egyetemen (SZIE), ahol a fiatalok testközelben próbálhatják ki az eszközöket.

A marketingigazgató kitért az utánpótlás fontosságára is, és emlékeztetett arra, hogy „ma munkaerőhiánnyal küzdünk, éves szinten 500 technikus kerül ki az iskolákból, miközben 4500-4700 ilyen szakemberre lenne szükség, s tízből kilenc gazda szakemberhiánnyal küzd”.

Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy nem az IT-ről és nem a gépekről van szó, hanem a fejlődésről. Mint fogalmazott, nagyon felgyorsult a fejlődés, és ez a mezőgazdasági ágazatot sem kerüli el, a felsőoktatásnak pedig azt kell megtanítania a hallgatóknak, hogy folyamatosan képezniük kell magukat.

A főigazgató-helyettes beszélt arról is, hogy a precíziós gazdálkodás nem a jövő, hanem a jelen, és már pénzben is mérhető az alkalmazása, az USA-ban például különbség van a föld értékében a szerint, hogy precíziós gazdálkodást végeztek-e rajta és megvannak-e a földhöz kapcsolódó adatok.

(Forrás: agroinform.com )

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com